Őszi túrán a vízicserkészek

Határtalanul szép idő kísérte a magyar vízicserkészek őszi túráját határon innen és túl, illetve egy jó darabon egyszerűen a határon. Pontosabban a határvízen, ahol nem is mindig tudtuk, hogy hol a határ.

Noha csak egynapos túrára készültünk, a csapat nagy része már péntek este összegyűlt a muzslai plébánián, a házigazda-szervező, Iván atya szolgálati helyén. Aznap alkonyati/esti érkezésemmel ugyan még csak én képviseltem az MCSSZ vízicserkészeit, másnap azonban a túra zömét kitevő SZMCS-kontingens mellé kikötött a párkányi Duna-parton az esztergomi 14. sz. Holló cserkészcsapat flottillája is, így aztán 23-an végezhettük el a vízicserkészek hagyományos K-szertartását a napba nézve.



Miután vízre szálltunk, igen hamar elértünk a túra egyik fontos állomásához: tiszteleghettünk a tízéves Mária Valéria hídnak: felemelő látvány volt méltóságteljesen úszó flottánk, és a "díszlövés".



Aztán ahogy elúsztunk a Bazilika ősi falai alatt, rövid megálló és a csokoládékészlet számba vétele után (na jó, a többiek szájába is jutott), lassan kibontakozott a túra fő célja, a Dunakanyar.



Amint a hatalmas sziklafalak alá értünk, a szűkülő mederben többször szereztek izgalmas pillanatokat a nagyhajók keltette hullámok; a mi kenunkat például néhányszor ki is kellett merni, mert az alacsony orr és az asszimetrikus merülés (egy jó darabon ugyanis én ültem elöl :-) nem védett meg a "parasztrafting" hatásaitól.



Sajnos túlságosan hamar elértünk az egykori munkaterületre, ahol a nagymarosi vízlépcső gátja épült volna, viszont így még akkor is szikrázott a délutáni napsütés a Szent Mihály hegy szikláin, amikor kikötöttünk túránk utolsó állomásán Visegrádon. A tűzifagyűjtést, tűzrakást, krumplipucolást és egyebeket hamar elintéztük, aztán jóleső nyugalomban lestük a rotyogó ételt, és élveztük a tábortűz kesernyés füstjét meg a készülő gulyás illatát.



Végül lassan oszlani kezdett a társaság: az esztergomi cserkészek hegymenetbe fordították a hajójuk orrát, a felvidéki kenuk is felkerültek a trélerre, a megnyúló árnyékok között pedig mi is elindultunk, hogy visszatérjünk Muzslára.


Másnap a közös mise után újra nyeregbe szálltam, és hazafelé tekertem a hegyek tövében, amelyek három nap alatt négyféle arcukat mutatták nekem, és talán elegendő emlékkel készítettek fel a téli szezonra, amikor újra a nyarat várjuk.



fotók: Lengyel Zoltán Sexilab

Milyen volt a 2011-es VVK?

A szokásos köszöntés és a nyilatkozatok aláíratása után faarccal közöltük a jelöltekkel, hogy az kezdheti meg a képzést, aki át tud úszni a szigetre. Aki nem - nem. Nem vicceltünk.

Persze számítottak valami ilyesmire, de azért kezdték kapisgálni, hogy a képzés, a beharangozottnak megfelelően, kemény lesz. Cserébe viszont megígértük nekik, hogy úszva jönnek, de már evezve távoznak, illetve hogy olyan élményekben lesz részük, amit valószínűleg egyetlen más VK-ban sem tapasztalhatnak meg. Álltuk is a szavunkat, de ne szaladjunk ennyire előre.



Mire sikerült átérniük a szigetre, máris szembe találták magukat Öreg Kígyóval az irokéz főnökkel, aki a törzs által küldött ifjakból igazi harcosokat akart nevelni. Felhívta a figyelmüket, hogy a túlsó partot a huronok tartják megszállva, akik ráadásul a gaz franciákkal szövetkeztek. Így aztán gyorsan felállították a tipiket, elrejtve a fák között, hogy avatatlan szemek ne vehessenek észre bennünket.

Innentől kezdve a napok gazdag egyformaságban teltek: 6 óra a vízben, 5 óra az előadói körletben, miközben magunknak főztünk, és mivel elég kevesen voltunk, az éjszakai őrség is rendszeres feladata lett mindenkinek. A fáradságos szolgálatot különböző kedvezményekkel igyekeztünk ellensúlyozni: úgy véljük, hogy a Miki-féle halászlé és a sült hal (elvégre is vízi tábor, vagy mi), a forró fürdő vagy a délutáni masszázsblokkok kárpótolták a legénységet (és leányságot), és a legnagyobb különlegességről, a záróest izzasztó fénypontjáról sajnos nem is írhatok, mert az a vízicserkész-vezetők egyik féltve őrzött titka.

A kemény és feszes képzési menetbe először a vasárnap hozott üdítő változatosságot, amikor a szentmisét együtt ünnepeltük a minket meglátogató vízicserkész-vezetőkkel, illetve a 14. sz. Holló cserkészcsapat tagjaival, akik a kedvünkért vízre tették az "őrsit", hogy mi is kipróbálhassuk, és átélhessük az együtt evezés örömét, amikor a lomha, de kiváló kialakítású hajó egyszer csak elkezd szaladni a vízen a hat evezős erejétől. A nap méltó levezetése volt az esti protestáns áhítat, amikor már a csillagok is a vízre ültek.

Aztán ahogy egyre jobban ment minden, és egyre ügyesebbek lettek az ifjak a különböző hajónemekben (egyes és kettes túrakajak, kettes és négyes kenu illetve a "pléhbálna"), és az úszástudásuk is fejlődött; ahogy elmerültek a vízi tudományokban a vízismerettől a Hajózási szabályzatig, ahogy bepillantást kaptak a vízitúrázáshoz tágabban kapcsolódó világba a hajójavítástól a búvárkodásig, úgy egyre komolyabb feladatokat kaptak. Először együtt keltünk útra, hogy átkelve az esztergomi bazilikába, részt vehessünk a Nagyboldogasszony-napi misén, meglátogassuk a Duna Múzeumot, és megnézhessük a kötelező oktatófilmeket, majd nem sokkal később már egyedül kellett elindulniuk, hogy számot adjanak egyre gyarapodó tudásukról.

Amikor pedig sikeresen visszatértek, a törzs új nevet adott nekik, amit immár büszkén viselhetnek közöttünk.

A teljes számadásra persze csak a végén került sor, amikor egész nap csak arról próbáltunk megbizonyosodni, hogy nem hiába töltöttük az időt a szigeten. A jelöltek összességében jól is szerepeltek a vizsgákon, akinél pedig bizonytalanságot tapasztaltunk, az a most következő tanévben lehetőséget kap arra, hogy még jobban felkészülhessen a következő számonkérésre. Mindettől függetlenül mindenki "vízicserkésszé üttetett" :-), de az aranyhorgonyos jelvényig még hátra vannak a vizsgatúrák. Reméljük, hogy ezek is mindenkinek jól sikerülnek, és újabb nevekkel gyarapodik az Aranykönyv.

Akiket szeretnénk beírni:

Erős Csongor, MCSSZ (Esztergom)
Pallos Péter, MCSSZ (Szolnok)
Schulek Iringó, MCSSZ (Budapest)
Tóth Ildikó, KMCSSZ (Portland, Oregon, USA)

Ehhez kívánnak jó munkát a kiképzők:

Boros Árpád, MCSSZ (Szolnok)
Dudich Tamás, SZMCS (Léva)
Maitz Miklós, SZMCS (Révkomárom)
Nagy Gábor, MCSSZ (Szeged)
Tárkányi Botond Kobra, táborparancsnok, MCSSZ (Budapest)
Vida Krisztina, táborparancsnok-helyettes, MCSSZ (Százhalombatta)
Ware Áron, MCSSZ (Hegyesd)


A tábor képeit ITT nézhetitek meg.
És ITT is.

Sok kicsi sokra megy: add jó helyre az 1%-okat!

Újra közeledik az adóbevallás, és ismét lehetőséget kapunk arra, hogy adónk egy-egy százalékával egy civil szervezetet és egy egyházat támogassunk. Aki még nem tudta eldönteni, hogy kinek ajánlja fel a kétszer 1 %-ot az adójából, annak segítünk. Az általunk javasolt szervezetek és adószámuk a következő:


Magyar Cserkészszövetség
19006705-2-41

Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
15308067-2-42

Magyar Hajózásért Egyesület
18701720-2-43

Magyar Hajózási Országos Szövetség
18113334-1-41

Magyar Tengerészek Egyesülete
19624435-1-43

TIT Hajózástörténet, -Modellező és -Hagyományőrző Egyesület
18253014-1-43

Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata Egyesület
18929885-2-19

Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány
18614639-2-11


Ne felejtsétek el a második, az egyházaknak felajánlható 1 %-ot sem!

Magyar Evangélikus Egyház
0035

Magyar Katolikus Egyház
0011

Magyarországi Református Egyház
0066

Megmentik a veszélyeztetett halfajtákat

A gödöllői Szent István Egyetem halgazdasági tanszékének kutatói arra vállalkoztak, hogy mesterséges körülmények között szaporítják azokat az őshonos halfajtákat, amelyeket az élőhelyek zsugorodása és az agresszív fajták benyomulása miatt kihalás fenyeget a hazai vizekben, és visszatelepítik őket természetes élőhelyükre - számolt be a Kossuth Rádió. Az európai angolna például a világ tíz legveszélyeztetettebb állatfaja közé tartozik, ám az egyre romló életfeltételek miatt egyre fogy a hévízi ponty, a sima tok, a széles kárász, a réti csík vagy a lápi póc állománya is. Utóbbi egyébként nagyon fontos indikátorfaj, rögtön jelzi, ha a környezetében valamilyen komoly változás következett be.


angolna

A Balatontól a Sárréten át Veresegyház környékéig számos helyre vittek már a mesterségesen a szaporított gödöllői halakból, így a természetvédelmi program már kivívta a horgásztársadalom elismerését is - mondta el Urbányi Béla tanszékvezető. A gödöllői szakemberek tudására külföldön is számítanak, most éppen Szerbiában a dunai galóca visszatelepítési programján dolgoznak, Szlovéniában pedig a Szocsa folyóból eltűnt márványpisztráng visszahonosítása folyik magyar segítséggel. Ez utóbbit egyébként a tavalyi év természetvédelmi mintaprogramjának választották Szlovéniában.

Elsüllyedt uszályokat emeltek ki a Margit híd alól

Április 26-án két elsüllyedt uszályt emeltek ki Budapesten a Margit híd pillérei közül a híd felújítását végző Mh 2009 Konzorcium szakemberei a Clark Ádám úszódaru segítségével. A 1,5 méterre a mederfenékbe ágyazódott uszályokat a Margitsziget és a budai rakpart között találták pár héttel ezelőtt; keresztben feküdtek a folyó alján. Ahhoz, hogy a felszínre tudják emelni, először meg kellett tisztítani őket a rájuk rakódott hordaléktól, majd a víz alatt a híd középpillérjéhez vontatták őket, hogy a kiemeléskor ne akadályozzák a hajók közlekedését és a rekonstrukciós munkákat - számolt be a hirado.hu.


forrás: hirado.hu

"Az uszályok története ismét bebizonyította, hogy a Margit híd a "legek" hídja" - nyilatkozta Tóth Kata, a Margit híd rekonstrukciójának szóvivője az Info Rádióhoz eljuttatott közleményében. Emlékeztetett arra is, hogy a Clark Ádám úszódaru több ausztriai és magyarországi hídépítésben vett, 200 tonnát "bír el", emelési magassága 45, emelési távolsága pedig 33 méter.

A kiemelés több lépcsőben történt: először a víz alatt a búvárok speciális kötelékekkel összekötötték az uszályokat az úszódaruval, majd egyenként a felszínre emelték őket; az elsőre délben, a másodikra 2 körül került sor. Ezt követően 20 centiméterrel a vízszint fölött, gyakorlatilag lebegő állapotban kiszivattyúzták belőlük a vizet, majd a helyszínen várakozó hajóra helyezték őket. A roncsmentesítés idején a búvárok egy 25 méteres íves főtartót is találtak, amely valószínűleg az 1944-1945-ös robbantás és bombázások "áldozata". A régészeti leletet az uszályok kiemelése után hozzák fel a felszínre.

Különleges programok a Neszmélyi Hajóskanzenban

A Neszmélyi Hajóskanzent már április elejétől meg lehet látogatni, de a hivatalos megnyitó május elsején lesz, amikor számos különleges programmal várják az érdeklődőket - idézte a Független Hírügynökségnek nyilatkozó Horváth Erikát, a Neszmélyi Hajóskanzen vezetőjét a boon.hu.



A hajózás szerelmesei számára igazi kincsnek számító Lajta Monitor Hadihajó 140. évfordulóját végre már felújítva ünnepelheti. Az 1957-ben épült Neszmély lapátkerekes gőzhajó gőzgépe újra mozgásba lendül, matrózkabinjait birtokba vehetik a szállóvendégek, interaktív szimulátorának köszönhetően pedig igazi hajóskapitánynak érezhetik magukat az érdeklődők.

A Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítványnak is nevet adó, 1869-ben épült Zoltán lapátkerekes gőzhajó hajótörténeti kiállítással, és egy, a folyami hajózás mindennapi életét felvonultató könyvtárral várja látogatóit. A Skanzenban található még a Vöcsök szárnyashajó, és a még rekonstrukcióra váró, fénykorában személyszállító lapátkerekes gőzös, a Petőfi. Az alapítvány a Közép Dunántúli Operatív Program keretében 350 millió forintból valósíthatta meg a kortörténeti jelentőségű hajók rekonstrukcióját.

Elfogadták a Duna-stratégiát

Az Európai Unió külügyminiszterei a hétvégén elfogadták a Duna-stratégiát, a folyó menti országok együttműködési tervét, amelyről legközelebb május 9-10-én tartanak európai uniós konferenciát Gödöllőn. Akkor várhatóan véglegesen rögzítik az együttműködést.

A Duna-stratégia egy olyan komplex makroregionális fejlesztési terv, amelyben összesen 14 ország: nyolc uniós tagállam és hat unión kívüli (például Horvátország, Szerbia és Ukrajna) vesz részt. Barsiné Pataky Etelka kormánybiztos a Kossuth Rádióban elmondta, hogy 2020-ig a víztisztaság, az árvízvédelem, a közúti és vasúti infrastruktúra, valamint az energiabiztonság területén lépne előre a program, amelyhez azonban az EU nem biztosít plusz forrásokat - a szükséges fedezetet máshonnan átirányított, illetve megmaradt forrásokból kell előteremteni.
A kormánybiztos hozzátette: Magyarország nem használja ki a Dunai hajózásban rejlő lehetőségeket, amit például az agglomerációs vagy a fővároson belüli utazáshoz teremt a folyó.

A magyar hajóépítés gyöngyszemei

Modelleken mutatja be a magyar hajóépítés történetét és eredményeit a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum új időszaki kiállítása - adta hírül a múzeum honlapja. A látogatók így közelről csodálhatják meg a Clark Ádám úszódarut - a magyar hídépítés veteránját - a budapesti, és magyar hajógyárakban épített tengeri (!) hadihajókat, és a Dunára szánt luxusgőzösöket. A magyar hajógyártás 175 évére emlékező kiállításon olyan modelleket is megismerhetnek a látogatók, amelyeket gyári készletként nem lehet megvásárolni. Ezek közé tartoznak a konténerszállító hajók, vagy az úszódaruk, amelyeknek szerkezetét, felépítését ennyi re részletesen élőben soha nem lehetne látni. A kiállítás egyik különlegessége a Székesfehérvár nevű Duna-tengerjáró hajó modellje, amely félbevágva, metszetelve látható, így a hajó belső szerkezete is megismerhető.

A múzeumban május 1-jéig látható makettek a TIT Hajózástörténeti Modellező és Hagyományőrző Egyesület, és a Ganz Danubius hajógyár gyűjteményéből származnak. A modellek egytől egyig hagyományos eljárásban készülnek, azaz előre gyártott, "gyári" alkatrészek nélkül: a modellezők minden darabot maguk készítenek el - fából, papírból, vagy fémből. A kiállítás alatt a Titanic 8 éve épülő 270 centiméter hosszú modelljén például azt is megismerhetjük, hogy miképp is készülnek ezek az egyedi építésű modellek.

Megújul és evezhető lesz a Lajta

Az "Ausztria–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013" keretében mintegy 800 000 eurós támogatást nyertek a pályázó szervezetek a jelenlegi határ mindkét oldaláról "Határon átnyúló ökoturizmus és vízi sport a Lajtán" elnevezésű projektjükhöz - számolt be a kisalfold.hu. A pályázat résztvevői március 11-én mutatták be terveiket a nagyközönségnek. A beruházás fő célja a Lajta kitűnő adottságainak kihasználása és az egykori híres határvárostól, Királyhidától (jelenleg Ausztriához tartozik, német neve Bruckneudorf) Mosonmagyaróvárig tartó szakasz vízi sportolásra alkalmassá tétele illetve az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése, hogy a térség vonzó vízi turisztikai célpont legyen.

fotó: Bacsó Balázs

A munkálatok során mederkotrással és a bedőlt fák eltávolításával evezhetővé teszik a folyót, illetve ki- és beszállóhelyeket létesítenek: az ausztriai szakaszon hét, míg a Malom-ági Lajtán hat területet tisztítanak meg és építenek ki. Új folyamkilométer- és információs táblákat is kihelyeznek magyar, német és angol nyelven. A projekt során ezen kívül többnyelvű turisztikai kiadványok, térképek készülnek, vízi mentőket és túravezetőket képeznek, hogy a csoportok minősített kísérőszemélyzettel járhassák be a folyószakaszt. A Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület (MVSE) új hajókat szeretne beszerezni a pályázati pénzek felhasználásával, hogy nyári szünetekben vízi táborokban ismertethessék meg az érdeklődőkkel a Lajta élővilágát, valamint évente két alkalommal vízisport-szezonnyitó és -záró tömegsportrendezvényeket szervezzenek.

Iváncsics János, Mosonmagyaróvár alpolgármestere a Magyar Rádiónak adott interjújában a projekt kapcsán elmondta, hogy 400-400 ezer eurót költhetnek a magyar és az osztrák oldalon is, amelyből elsősorban a folyó turisztikai szempontú hajózhatóvá tételére összpontosítanak. Többek között azt szeretnék elérni, hogy akár kiszállás nélkül körbe lehessen evezni a városban a Lajtán, amely a Zsilip utcánál ágazik ketté, majd a Toldi utcánál torkollik vissza a főágba. Ahhoz, hogy ezt megvalósíthassák, egy vízicsúszda építésére is szükség lesz, ami önmagában is nagy élményt nyújt majd a vízitúrázóknak.

Az alpolgármester elmondta: hat éve dolgoznak azon, hogy a Mosoni-Dunához hasonlóan a Lajtát is beillesszék a turisztikai lehetőségek közé. Minden évben megszervezik például a Voluta Vízi Karnevált, amelynek része egy Királyhidától Mosonmagyaróvárig szervezett vízitúra is, azonban minden évben komoly aggodalomra ad okot, hogy vajon végig lehet-e éppen menni, illetve hogy a bedőlt fák, hol akadályozzák meg a biztonságos végigevezést. Eddig nem volt igazán megfelelő kikötőhely sem, sem az osztrák, sem a magyar oldalon. A tervek szerint a vízi sportoláshoz szükséges teljes infrastruktúra 2013-ra készül el, de a város vezetői bíznak abban, hogy a vízitúrázók ennél hamarabb is felfedezik maguknak a Lajtát.

A Búvárfotós Országos Bajnokság legszebb képei

Március 2-án, a "Tengeri Só" műsoros est keretében került sor a XI. Búvárfotós Országos Bajnokság eredményhirdető és díjátadó ünnepélyére. A 2011. évi OB-n 44 fotós 616 felvétele mérettette meg magát, amelyek a víz alatti világ színes és érdekes tájait, hajóroncsait és élővilágát mutatták be. Korábban a legmagasabb számú résztvevő a 2009-es versenyen volt: 29 fő, a legtöbb beküldött búvárfotográfia 1988-ban 537 darab volt - foglalta össze az mno.hu.



Az idei versenyt a Magyar Búvár Szakszövetség és a Tengeri Só Alapítvány, a www.fotoklikk.hu fotográfiai archívum, képtár és szakmai közösségi portál támogatásával, közreműködésével bonyolította le. A neves fotóművészekből, búvárfotográfusokból álló, Selmeczi Dániel által vezetett héttagú zsűri hat kategóriában (nagy látószögű felvételek, hal felvételek, makro felvételek, mérsékelt vagy hideg égövi felvételek, kompakt géppel készült makro felvételek, és kompakt géppel készített nagy látószögű felvételek) értékelte a műveket, összetett győztest hirdetett, de díjazták a legjobb felvételt, valamint egy különdíjat is odaítéltek. Először 116 képre szűkítették le a mezőnyt, majd újabb pontozással választották ki a döntősöket, a hat kategória 10-10 legjobb felvételét. Összetettben Előd László bizonyult a legjobbnak, miután megnyerte a „mérsékelt vagy hideg égövi” és a „makro felvételek” kategóriát is, továbbá neki ítélték oda a verseny legjobb felvételéért (Best of Show) járó elismerést is.

Hazánkban a víz alatti fotográfus versenyek története az 1970-es évek elejére nyúlik vissza. Hivatalosan először 1972-ben került sor ilyesfajta megmérettetésre, amelyet két polgári, nem MHSZ-búvárklub a Természet Világa című folyóirattal közösen rendezett meg. Az akkori versenyre 218 pályázat érkezett, a legjobban sikerült felvételeket pedig a TIT Természettudományi Stúdiójában is kiállították. A rendszerváltozást követően a versenyek lebonyolítását a szakszövetség elődje, a Magyar Búvár Szövetség vállalta fel. A víz alatti fényképezést a Búvár Világszövetség (CMAS) napjainkban külön versenyágként tartja számon, és ennek megfelelően időről időre megméretteti világbajnokság keretében a legjobbakat.

Az eredmények teljes listája ITT található.

A díjazott képeket pedig ITT találjátok.

Budapest Boat Show

Március 3. és 6. között tart nyitva a Budapest Boat Show, Kelet-Európa legnagyobb hajókiállítása, a hajók, felszerelések, tartozékok, vízi sporteszközök, búvárfelszerelések és ezernyi más, a vízi élethez és sportokhoz kötődő termék és szolgáltatás kiállítása és vására. A színes, nyüzsgő rendezvényt akkor is érdemes meglátogatni, ha most még nem áll rendelkezésünkre a szükséges összeg, hogy megvegyük az áhított balatoni vitorlást (majd talán jövőre...), hiszen a rengeteg látnivaló önmagában is kellemes szórakozást ígér. A kísérőprogramokon a vízi sport jeles képviselői, bajnokok és példaképek vesznek részt, például a Wild Joe vitorlázó csapat és világbajnok szörfösök. Ismét megrendezik a már hagyományos ergométeres kajakszimulátor bajnokságot, amely tavaly is nagy sikert aratott. Ebben az évben sok-sok érdekes, vidám, játékos, ám ugyanakkor komoly tájékoztatást is nyújtó programmal különösen nagy hangsúlyt kap a jövő nemzedékének vízi életre nevelése.
Különösen hívogató az is, hogy ugyancsak a március 3. és 6. közötti napokon fogadja az érdeklődőket az Utazás idegenforgalmi kiállítás, a Karaván Szalon és a Port.hu Bringaexpo, amelyeket ugyanazzal a jeggyel szintén meg lehet látogatni.



2011. március 3-6.
HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont
Budapest X. ker., Albertirsai út 10. (Expo tér 1.)
Napijegy: a helyszínen: 2000 Ft, online elővételben: 1600 Ft
Családi jegy: 4000 Ft
Kedvezményes jegy: 1600 Ft
Csoportos diákjegy: 1000 Ft
6 éven aluli gyermek: ingyenes

Kajakkal az Atlanti-óceánon át

Nemrégiben ért véget annak a 64 éves lengyel férfinak az útja, aki kajakkal szelte át az Atlanti-óceánt megszakítás és segítség nélkül – számolt be a wired.com. Aleksander Doba 2010. október 26-án indult a szenegáli Dakarból, hogy nekivágjon a mintegy 5400 kilométeressé kerekedő távnak, amit végül összesen 98 nap, 23 óra, 42 perc alatt tett meg 7 méter hosszú és 1 méter széles hajójával.

Az első lépéseket február 2-án tette meg a szárazföldön a brazíliai Acaraú partján.

Az út során szárított élelmiszereken, édességeken és a saját maga által fogott halakon élt, míg az ivóvizet részben lepárlással, részben az esővíz összegyűjtésével szerezte. Érdemes nyomon követni a szenior kajakos hihetetlenül izgalmas és megpróbáltatásokkal terhes útjáról vezetett naplóját, amelyhez a beszámolókat napelemekkel feltölthető telefonjáról küldte el.

Aleksander Doba

Hajózhatóvá tennék a Szamost Kolozsvártól Tokajig

Miután a a két világháború között már volt hajózható a Szamos Szatmárnémeti és Fehérgyarmat között, újra felmerült annak a lehetősége, hogy egy uniós projekt révén meg kellene teremteni az elsősorban turisztikai célú vízi összeköttetést Erdély és Magyarország között Kolozsvártól Désen és Szatmárnémetin keresztül egészen Tokajig.

Élve a magyar-román határmenti operatív program adta lehetőségekkel a Kolozsvári Környezetvédelmi Ügynökség márciusban nyújtja be azt a programtervezetet, amely a Szamos folyó Kolozsvár és Szatmárnémeti közötti szakaszának szállítási és turisztikai lehetőségeit vizsgálja - mondta el Horváth Anna, az ügynökség vezetője a Paprika Rádiónak. Korábban is születtek tanulmányok és tervek erről a folyószakaszról; a szervezet most tulajdonképpen ezt a munkát akarja folytatni, figyelembe véve a védett övezetekkel kapcsolatos akadályokat. "Olyan lehetőségeket szeretnénk találni, amelyek a folyó hasznosíthatóságáról szólnak" - tette hozzá a környezetvédelmi ügynökség vezetője.

Horváth Anna azt is elmondta, hogy hamarosan tárgyalóasztalhoz ülnek a projekt kivitelezői, azaz a Kolozsvári Regionális Környezetvédelmi Ügynökség, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei civil szervezet, valamint az Építészeti Rend. Az év második felében pedig kiderül, hogy sikerül-e anyagi támogatást is szerezni a tervekhez.

a Szamos-part Kolozsvárott

Makettező gála a Közlekedési Múzeumban

Díjnyertes makettek, köztük 16. századi vitorlás hajók, vagy a világ valaha épített legnagyobb csatahajójának hihetetlenül részletes makettje, számos repülő, autó és más jármű látható a január 28-án megnyílt III. Makettező gála című kiállításon a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban, ahol a makettezők hétvégenként bemutatót is tartanak. A 250 makett és dioráma számos, nemzetközi és hazai versenyeken helyezést elért amatőr makettező munkája.

A harci és polgári járművek makettjeinek elkészítése egyre népszerűbb itthon és nagyvilágban egyaránt. Egy-egy precíz makett sokszor több száz órás munkával készül el, és megköveteli, hogy építője otthonosan mozogjon a történelemben és a műszaki ismeretekben egyaránt. A kiállításon a látogatók megismerhetik azt a munkafolyamatot is, amellyel a boltban kapható modellek továbbfejlesztésével egyedi alkotások készülnek.

A kiállítás március 5-ig látogatható.

Természetes vízjárás a gemenci tájakon

A tervezettnél egy évvel később, várhatóan ez év tavaszán kezdődik a Duna-holtágak revitalizációja, amelynek során visszavezetik a Duna-vizet a Gemenc és a Béda-Karapancsa vizes élőhelyeire, amelyeket eddig a tartós kiszáradás fenyegetett. A mintegy 1,3 milliárd forintos program, amely eredetileg 11 vízrendszert és mintegy tízezer hektárnyi területet érintett volna, a jelenlegi tervek szerint öt gemenci - a Fekete-erdei, a báli, a bátai, a kerülő-dunai és a Béda-karapancsai - holtágra terjed ki - idézte Márk László projektvezetőt a hirado.hu. A Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese azt is elmondta, hogy a munka során kotrással mélyítik a holtágak medrét, zsilipeket, átereszeket építenek a torkolatoknál, így több víz kerülhet a mederbe, és a vízszint szabályozásával tovább lehet ott tartani a vizet.

A Globális Környezetvédelmi Alap támogatásával induló beruházás eredményeként a terület vízjárása közelíteni fog a természetes állapot felé, és - mivel a holtágak növényzete képes a vízben levő tápanyagok megkötésére - részben természetes megoldást jelent a Duna tápanyag-feldúsulási problémájára is. Jelenleg ugyanis a lerövidült elöntési időszak miatt az árvízi területek nem kötik meg a folyóban található nitrogént és foszfort. Márk László szerint a munkálatok lezárása után összehasonlíthatóvá válik a víz művi és biológiai tisztításának hatásfoka: a ma évi 3800 tonnára becsült nitrogénvisszatartó-képesség a befejezés után 5500 tonnára nőhet, a foszfor megkötésében pedig 40 százalékos hatásfokjavulás várható.

Amundsenre és Nansenre emlékezünk

Amundsen-Nansen emlékév kezdődött Norvégiában: a héten vette kezdetét az emlékév rendezvénysorozata. Roald Amudsennek 1911 decemberében a Déli-sarkra tett sikeres expedíciójának 100. évfordulója és Fritjof Nansen születésének 150. évfordulója adja a különleges emlékév apropóját -tudósított a mult-kor.hu.

Amundsen hajózott először át az Északnyugati átjárón (1903-1906), melynek során bebizonyította a mágneses sark vándorlását, majd 1910–12-es expedíciójával ő érte el először a Déli-sarkot 1911. december 14-én. Repülőgéppel és léghajóval is el akarta érni az Északi-sarkot; a repülőgépes kísérlet ugyan kudarcba fulladt, léghajóval azonban sikerrel jártak.

A felfedező 1928-ban tűnt el az Északi-sarkvidéken, miközben repülőgépén a léghajótörést szenvedett Umberto Nobile olasz sarkkutatót kereste. Nobile és sérült léghajója (az Italia) idővel előkerült, a legénységet kimentették, a mentésére indult Amundsen repülőjének darabjait azonban Tromsø közelében találták meg néhány héttel később. Úgy tűnik, a repülő lezuhant és vagy ekkor, vagy kevéssel ezután Amundsen meghalt, de holtteste sosem került elő.

Fridtjof Nansen 1893. július 22-én induló expedícióján, Fram nevű hajójával a sodródó jég hátán kívánta elérni az Északi-sarkot. Mivel ez végül lehetetlennek tűnt, Nansen a hajót elhagyva társával szánnal indult az Északi-sark irányába, és bár nem sikerült elérni azt, hihetetlen teljesítményt nyújtottak, amikor szánokkal és kajakokkal a Ferenc József-földig jutottak. Csak 1896-ban tértek vissza a norvégiai Vardøbe. Az expedíció résztvevői útjuk során nagy jelentőségű megfigyeléseket végeztek a tengeráramlások, a tengerbiológia és a földrajz (például mélységmérések) területén.

1922-ben Nobel-békedíjat kapott jószolgálati tevékenységéért és a menekültügyben elért eredményeiért. Népszerűségének köszönhetően 1898 májusában Budapesten tartott előadást a Magyar Földrajzi Társaság meghívására, amely egyúttal tiszteletbeli tagjává is választotta.


A Fram 1913-ban
http://www.frammuseum.no/

Vízi turizmus a Kis-Duna mentén

A vízi turizmus Kis-Duna menti fejlesztését vette célba a Csallóköz–Mátyusföld Regionális Társulás által kezdeményezett Felső-csallóközi Víziturizmus Fejlesztése projekt, amely több szakaszban valósul meg - idézte Szerda Tamás projektmenedzsert az Új Szó. A szakember szerint például a 2010. szeptember 4-én megrendezett Dunai Vízi Maraton kilencedik évfolyamának népszerűségét jelzi, hogy a Duna csallóközi és szigetközi ágrendszerében ötvennyolc hajó és legénysége állt rajthoz, hogy teljesítse a 42 kilométeres távot.
A projekt részeként készült egy átfogó tanulmány, mely a vízi turizmusnak a Mosoni-Dunán és a Kis-Duna mentén kialakult formáit hasonlítja össze, és fogalmaz meg a fejlesztésre vonatkozó ajánlásokat. Szintén a projekt részeként adtak ki tájékoztató anyagokat a térség nyújtotta lehetőségekről; ezek a pozsonyi, budapesti, prágai és brünni idegenforgalmi kiállításokon népszerűsítik a Kis-Duna menti régiót. A folyó Féltől Patonyrétig terjedő szakaszán megjelentek azok a tájékoztató táblák, melyek a kilométertérképen kívül a kikötési helyeket, valamint az adott település és a helyi szinten elérhető szolgáltatások leírását (szálláshelyek, vendéglők) tartalmazzák.

Automatikus azonosító rendszer működik majd a nagyhajókon

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011 nyarától kötelezővé teszi a nagyhajók számára az automatikus azonosító rendszer (AIS) használatát az ország területén. A rendszerrel felszerelt hajók tartózkodási helyét és haladási irányát a budapesti irányítóközpont, a katasztrófavédelem, a határrendészet, a vámhatóság, a vízügyi és környezetvédelmi szervek folyamatosan nyomon követhetik, az ilyen adókészülékkel felszerelt hajók pedig akkor is "látják" és azonosítani tudják egymást, ha képük még fel sem tűnt a radaron. Az AIS készülékek a hajózásbiztonsági ellenőrzések elvégzését és az esetleges balesetek következményeinek elhárítását is gyorsabbá, egyszerűbbé teszik, hiszen a rendszer további adatokat is szolgáltat majd a járművek üzemeltetőjéről, nyilvántartási helyéről és a szállított áruról, például annak mennyiségéről és veszélyességi fokáról.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság az év első felében pályázati úton osztja ki a szaktárca és az Európai Unió támogatásával beszerzett 145 AIS eszközt, amelyből mintegy húszat állami szervek (vízügyi és vámhatóságok, valamint a vízirendészet) kapnak. A tervek szerint 2011. július 1-jétől a folyók magyarországi szakaszain csak adókészülékkel felszerelt nagyhajók és kompok közlekedhetnek majd.