Természetes vízjárás a gemenci tájakon

A tervezettnél egy évvel később, várhatóan ez év tavaszán kezdődik a Duna-holtágak revitalizációja, amelynek során visszavezetik a Duna-vizet a Gemenc és a Béda-Karapancsa vizes élőhelyeire, amelyeket eddig a tartós kiszáradás fenyegetett. A mintegy 1,3 milliárd forintos program, amely eredetileg 11 vízrendszert és mintegy tízezer hektárnyi területet érintett volna, a jelenlegi tervek szerint öt gemenci - a Fekete-erdei, a báli, a bátai, a kerülő-dunai és a Béda-karapancsai - holtágra terjed ki - idézte Márk László projektvezetőt a hirado.hu. A Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese azt is elmondta, hogy a munka során kotrással mélyítik a holtágak medrét, zsilipeket, átereszeket építenek a torkolatoknál, így több víz kerülhet a mederbe, és a vízszint szabályozásával tovább lehet ott tartani a vizet.

A Globális Környezetvédelmi Alap támogatásával induló beruházás eredményeként a terület vízjárása közelíteni fog a természetes állapot felé, és - mivel a holtágak növényzete képes a vízben levő tápanyagok megkötésére - részben természetes megoldást jelent a Duna tápanyag-feldúsulási problémájára is. Jelenleg ugyanis a lerövidült elöntési időszak miatt az árvízi területek nem kötik meg a folyóban található nitrogént és foszfort. Márk László szerint a munkálatok lezárása után összehasonlíthatóvá válik a víz művi és biológiai tisztításának hatásfoka: a ma évi 3800 tonnára becsült nitrogénvisszatartó-képesség a befejezés után 5500 tonnára nőhet, a foszfor megkötésében pedig 40 százalékos hatásfokjavulás várható.