Modelleken mutatja be a magyar hajóépítés történetét és eredményeit a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum új időszaki kiállítása - adta hírül a múzeum honlapja. A látogatók így közelről csodálhatják meg a Clark Ádám úszódarut - a magyar hídépítés veteránját - a budapesti, és magyar hajógyárakban épített tengeri (!) hadihajókat, és a Dunára szánt luxusgőzösöket. A magyar hajógyártás 175 évére emlékező kiállításon olyan modelleket is megismerhetnek a látogatók, amelyeket gyári készletként nem lehet megvásárolni. Ezek közé tartoznak a konténerszállító hajók, vagy az úszódaruk, amelyeknek szerkezetét, felépítését ennyi re részletesen élőben soha nem lehetne látni. A kiállítás egyik különlegessége a Székesfehérvár nevű Duna-tengerjáró hajó modellje, amely félbevágva, metszetelve látható, így a hajó belső szerkezete is megismerhető.
A múzeumban május 1-jéig látható makettek a TIT Hajózástörténeti Modellező és Hagyományőrző Egyesület, és a Ganz Danubius hajógyár gyűjteményéből származnak. A modellek egytől egyig hagyományos eljárásban készülnek, azaz előre gyártott, "gyári" alkatrészek nélkül: a modellezők minden darabot maguk készítenek el - fából, papírból, vagy fémből. A kiállítás alatt a Titanic 8 éve épülő 270 centiméter hosszú modelljén például azt is megismerhetjük, hogy miképp is készülnek ezek az egyedi építésű modellek.
2011. március 21., hétfő
2011. március 17., csütörtök
Megújul és evezhető lesz a Lajta
Az "Ausztria–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013" keretében mintegy 800 000 eurós támogatást nyertek a pályázó szervezetek a jelenlegi határ mindkét oldaláról "Határon átnyúló ökoturizmus és vízi sport a Lajtán" elnevezésű projektjükhöz - számolt be a kisalfold.hu. A pályázat résztvevői március 11-én mutatták be terveiket a nagyközönségnek. A beruházás fő célja a Lajta kitűnő adottságainak kihasználása és az egykori híres határvárostól, Királyhidától (jelenleg Ausztriához tartozik, német neve Bruckneudorf) Mosonmagyaróvárig tartó szakasz vízi sportolásra alkalmassá tétele illetve az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése, hogy a térség vonzó vízi turisztikai célpont legyen.
fotó: Bacsó Balázs
A munkálatok során mederkotrással és a bedőlt fák eltávolításával evezhetővé teszik a folyót, illetve ki- és beszállóhelyeket létesítenek: az ausztriai szakaszon hét, míg a Malom-ági Lajtán hat területet tisztítanak meg és építenek ki. Új folyamkilométer- és információs táblákat is kihelyeznek magyar, német és angol nyelven. A projekt során ezen kívül többnyelvű turisztikai kiadványok, térképek készülnek, vízi mentőket és túravezetőket képeznek, hogy a csoportok minősített kísérőszemélyzettel járhassák be a folyószakaszt. A Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület (MVSE) új hajókat szeretne beszerezni a pályázati pénzek felhasználásával, hogy nyári szünetekben vízi táborokban ismertethessék meg az érdeklődőkkel a Lajta élővilágát, valamint évente két alkalommal vízisport-szezonnyitó és -záró tömegsportrendezvényeket szervezzenek.
Iváncsics János, Mosonmagyaróvár alpolgármestere a Magyar Rádiónak adott interjújában a projekt kapcsán elmondta, hogy 400-400 ezer eurót költhetnek a magyar és az osztrák oldalon is, amelyből elsősorban a folyó turisztikai szempontú hajózhatóvá tételére összpontosítanak. Többek között azt szeretnék elérni, hogy akár kiszállás nélkül körbe lehessen evezni a városban a Lajtán, amely a Zsilip utcánál ágazik ketté, majd a Toldi utcánál torkollik vissza a főágba. Ahhoz, hogy ezt megvalósíthassák, egy vízicsúszda építésére is szükség lesz, ami önmagában is nagy élményt nyújt majd a vízitúrázóknak.
Az alpolgármester elmondta: hat éve dolgoznak azon, hogy a Mosoni-Dunához hasonlóan a Lajtát is beillesszék a turisztikai lehetőségek közé. Minden évben megszervezik például a Voluta Vízi Karnevált, amelynek része egy Királyhidától Mosonmagyaróvárig szervezett vízitúra is, azonban minden évben komoly aggodalomra ad okot, hogy vajon végig lehet-e éppen menni, illetve hogy a bedőlt fák, hol akadályozzák meg a biztonságos végigevezést. Eddig nem volt igazán megfelelő kikötőhely sem, sem az osztrák, sem a magyar oldalon. A tervek szerint a vízi sportoláshoz szükséges teljes infrastruktúra 2013-ra készül el, de a város vezetői bíznak abban, hogy a vízitúrázók ennél hamarabb is felfedezik maguknak a Lajtát.
fotó: Bacsó Balázs
A munkálatok során mederkotrással és a bedőlt fák eltávolításával evezhetővé teszik a folyót, illetve ki- és beszállóhelyeket létesítenek: az ausztriai szakaszon hét, míg a Malom-ági Lajtán hat területet tisztítanak meg és építenek ki. Új folyamkilométer- és információs táblákat is kihelyeznek magyar, német és angol nyelven. A projekt során ezen kívül többnyelvű turisztikai kiadványok, térképek készülnek, vízi mentőket és túravezetőket képeznek, hogy a csoportok minősített kísérőszemélyzettel járhassák be a folyószakaszt. A Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület (MVSE) új hajókat szeretne beszerezni a pályázati pénzek felhasználásával, hogy nyári szünetekben vízi táborokban ismertethessék meg az érdeklődőkkel a Lajta élővilágát, valamint évente két alkalommal vízisport-szezonnyitó és -záró tömegsportrendezvényeket szervezzenek.
Iváncsics János, Mosonmagyaróvár alpolgármestere a Magyar Rádiónak adott interjújában a projekt kapcsán elmondta, hogy 400-400 ezer eurót költhetnek a magyar és az osztrák oldalon is, amelyből elsősorban a folyó turisztikai szempontú hajózhatóvá tételére összpontosítanak. Többek között azt szeretnék elérni, hogy akár kiszállás nélkül körbe lehessen evezni a városban a Lajtán, amely a Zsilip utcánál ágazik ketté, majd a Toldi utcánál torkollik vissza a főágba. Ahhoz, hogy ezt megvalósíthassák, egy vízicsúszda építésére is szükség lesz, ami önmagában is nagy élményt nyújt majd a vízitúrázóknak.
Az alpolgármester elmondta: hat éve dolgoznak azon, hogy a Mosoni-Dunához hasonlóan a Lajtát is beillesszék a turisztikai lehetőségek közé. Minden évben megszervezik például a Voluta Vízi Karnevált, amelynek része egy Királyhidától Mosonmagyaróvárig szervezett vízitúra is, azonban minden évben komoly aggodalomra ad okot, hogy vajon végig lehet-e éppen menni, illetve hogy a bedőlt fák, hol akadályozzák meg a biztonságos végigevezést. Eddig nem volt igazán megfelelő kikötőhely sem, sem az osztrák, sem a magyar oldalon. A tervek szerint a vízi sportoláshoz szükséges teljes infrastruktúra 2013-ra készül el, de a város vezetői bíznak abban, hogy a vízitúrázók ennél hamarabb is felfedezik maguknak a Lajtát.
2011. március 11., péntek
A Búvárfotós Országos Bajnokság legszebb képei
Március 2-án, a "Tengeri Só" műsoros est keretében került sor a XI. Búvárfotós Országos Bajnokság eredményhirdető és díjátadó ünnepélyére. A 2011. évi OB-n 44 fotós 616 felvétele mérettette meg magát, amelyek a víz alatti világ színes és érdekes tájait, hajóroncsait és élővilágát mutatták be. Korábban a legmagasabb számú résztvevő a 2009-es versenyen volt: 29 fő, a legtöbb beküldött búvárfotográfia 1988-ban 537 darab volt - foglalta össze az mno.hu.
Az idei versenyt a Magyar Búvár Szakszövetség és a Tengeri Só Alapítvány, a www.fotoklikk.hu fotográfiai archívum, képtár és szakmai közösségi portál támogatásával, közreműködésével bonyolította le. A neves fotóművészekből, búvárfotográfusokból álló, Selmeczi Dániel által vezetett héttagú zsűri hat kategóriában (nagy látószögű felvételek, hal felvételek, makro felvételek, mérsékelt vagy hideg égövi felvételek, kompakt géppel készült makro felvételek, és kompakt géppel készített nagy látószögű felvételek) értékelte a műveket, összetett győztest hirdetett, de díjazták a legjobb felvételt, valamint egy különdíjat is odaítéltek. Először 116 képre szűkítették le a mezőnyt, majd újabb pontozással választották ki a döntősöket, a hat kategória 10-10 legjobb felvételét. Összetettben Előd László bizonyult a legjobbnak, miután megnyerte a „mérsékelt vagy hideg égövi” és a „makro felvételek” kategóriát is, továbbá neki ítélték oda a verseny legjobb felvételéért (Best of Show) járó elismerést is.
Hazánkban a víz alatti fotográfus versenyek története az 1970-es évek elejére nyúlik vissza. Hivatalosan először 1972-ben került sor ilyesfajta megmérettetésre, amelyet két polgári, nem MHSZ-búvárklub a Természet Világa című folyóirattal közösen rendezett meg. Az akkori versenyre 218 pályázat érkezett, a legjobban sikerült felvételeket pedig a TIT Természettudományi Stúdiójában is kiállították. A rendszerváltozást követően a versenyek lebonyolítását a szakszövetség elődje, a Magyar Búvár Szövetség vállalta fel. A víz alatti fényképezést a Búvár Világszövetség (CMAS) napjainkban külön versenyágként tartja számon, és ennek megfelelően időről időre megméretteti világbajnokság keretében a legjobbakat.
Az eredmények teljes listája ITT található.
A díjazott képeket pedig ITT találjátok.
Az idei versenyt a Magyar Búvár Szakszövetség és a Tengeri Só Alapítvány, a www.fotoklikk.hu fotográfiai archívum, képtár és szakmai közösségi portál támogatásával, közreműködésével bonyolította le. A neves fotóművészekből, búvárfotográfusokból álló, Selmeczi Dániel által vezetett héttagú zsűri hat kategóriában (nagy látószögű felvételek, hal felvételek, makro felvételek, mérsékelt vagy hideg égövi felvételek, kompakt géppel készült makro felvételek, és kompakt géppel készített nagy látószögű felvételek) értékelte a műveket, összetett győztest hirdetett, de díjazták a legjobb felvételt, valamint egy különdíjat is odaítéltek. Először 116 képre szűkítették le a mezőnyt, majd újabb pontozással választották ki a döntősöket, a hat kategória 10-10 legjobb felvételét. Összetettben Előd László bizonyult a legjobbnak, miután megnyerte a „mérsékelt vagy hideg égövi” és a „makro felvételek” kategóriát is, továbbá neki ítélték oda a verseny legjobb felvételéért (Best of Show) járó elismerést is.
Hazánkban a víz alatti fotográfus versenyek története az 1970-es évek elejére nyúlik vissza. Hivatalosan először 1972-ben került sor ilyesfajta megmérettetésre, amelyet két polgári, nem MHSZ-búvárklub a Természet Világa című folyóirattal közösen rendezett meg. Az akkori versenyre 218 pályázat érkezett, a legjobban sikerült felvételeket pedig a TIT Természettudományi Stúdiójában is kiállították. A rendszerváltozást követően a versenyek lebonyolítását a szakszövetség elődje, a Magyar Búvár Szövetség vállalta fel. A víz alatti fényképezést a Búvár Világszövetség (CMAS) napjainkban külön versenyágként tartja számon, és ennek megfelelően időről időre megméretteti világbajnokság keretében a legjobbakat.
Az eredmények teljes listája ITT található.
A díjazott képeket pedig ITT találjátok.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)