Természetes vízjárás a gemenci tájakon

A tervezettnél egy évvel később, várhatóan ez év tavaszán kezdődik a Duna-holtágak revitalizációja, amelynek során visszavezetik a Duna-vizet a Gemenc és a Béda-Karapancsa vizes élőhelyeire, amelyeket eddig a tartós kiszáradás fenyegetett. A mintegy 1,3 milliárd forintos program, amely eredetileg 11 vízrendszert és mintegy tízezer hektárnyi területet érintett volna, a jelenlegi tervek szerint öt gemenci - a Fekete-erdei, a báli, a bátai, a kerülő-dunai és a Béda-karapancsai - holtágra terjed ki - idézte Márk László projektvezetőt a hirado.hu. A Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese azt is elmondta, hogy a munka során kotrással mélyítik a holtágak medrét, zsilipeket, átereszeket építenek a torkolatoknál, így több víz kerülhet a mederbe, és a vízszint szabályozásával tovább lehet ott tartani a vizet.

A Globális Környezetvédelmi Alap támogatásával induló beruházás eredményeként a terület vízjárása közelíteni fog a természetes állapot felé, és - mivel a holtágak növényzete képes a vízben levő tápanyagok megkötésére - részben természetes megoldást jelent a Duna tápanyag-feldúsulási problémájára is. Jelenleg ugyanis a lerövidült elöntési időszak miatt az árvízi területek nem kötik meg a folyóban található nitrogént és foszfort. Márk László szerint a munkálatok lezárása után összehasonlíthatóvá válik a víz művi és biológiai tisztításának hatásfoka: a ma évi 3800 tonnára becsült nitrogénvisszatartó-képesség a befejezés után 5500 tonnára nőhet, a foszfor megkötésében pedig 40 százalékos hatásfokjavulás várható.

Amundsenre és Nansenre emlékezünk

Amundsen-Nansen emlékév kezdődött Norvégiában: a héten vette kezdetét az emlékév rendezvénysorozata. Roald Amudsennek 1911 decemberében a Déli-sarkra tett sikeres expedíciójának 100. évfordulója és Fritjof Nansen születésének 150. évfordulója adja a különleges emlékév apropóját -tudósított a mult-kor.hu.

Amundsen hajózott először át az Északnyugati átjárón (1903-1906), melynek során bebizonyította a mágneses sark vándorlását, majd 1910–12-es expedíciójával ő érte el először a Déli-sarkot 1911. december 14-én. Repülőgéppel és léghajóval is el akarta érni az Északi-sarkot; a repülőgépes kísérlet ugyan kudarcba fulladt, léghajóval azonban sikerrel jártak.

A felfedező 1928-ban tűnt el az Északi-sarkvidéken, miközben repülőgépén a léghajótörést szenvedett Umberto Nobile olasz sarkkutatót kereste. Nobile és sérült léghajója (az Italia) idővel előkerült, a legénységet kimentették, a mentésére indult Amundsen repülőjének darabjait azonban Tromsø közelében találták meg néhány héttel később. Úgy tűnik, a repülő lezuhant és vagy ekkor, vagy kevéssel ezután Amundsen meghalt, de holtteste sosem került elő.

Fridtjof Nansen 1893. július 22-én induló expedícióján, Fram nevű hajójával a sodródó jég hátán kívánta elérni az Északi-sarkot. Mivel ez végül lehetetlennek tűnt, Nansen a hajót elhagyva társával szánnal indult az Északi-sark irányába, és bár nem sikerült elérni azt, hihetetlen teljesítményt nyújtottak, amikor szánokkal és kajakokkal a Ferenc József-földig jutottak. Csak 1896-ban tértek vissza a norvégiai Vardøbe. Az expedíció résztvevői útjuk során nagy jelentőségű megfigyeléseket végeztek a tengeráramlások, a tengerbiológia és a földrajz (például mélységmérések) területén.

1922-ben Nobel-békedíjat kapott jószolgálati tevékenységéért és a menekültügyben elért eredményeiért. Népszerűségének köszönhetően 1898 májusában Budapesten tartott előadást a Magyar Földrajzi Társaság meghívására, amely egyúttal tiszteletbeli tagjává is választotta.


A Fram 1913-ban
http://www.frammuseum.no/

Vízi turizmus a Kis-Duna mentén

A vízi turizmus Kis-Duna menti fejlesztését vette célba a Csallóköz–Mátyusföld Regionális Társulás által kezdeményezett Felső-csallóközi Víziturizmus Fejlesztése projekt, amely több szakaszban valósul meg - idézte Szerda Tamás projektmenedzsert az Új Szó. A szakember szerint például a 2010. szeptember 4-én megrendezett Dunai Vízi Maraton kilencedik évfolyamának népszerűségét jelzi, hogy a Duna csallóközi és szigetközi ágrendszerében ötvennyolc hajó és legénysége állt rajthoz, hogy teljesítse a 42 kilométeres távot.
A projekt részeként készült egy átfogó tanulmány, mely a vízi turizmusnak a Mosoni-Dunán és a Kis-Duna mentén kialakult formáit hasonlítja össze, és fogalmaz meg a fejlesztésre vonatkozó ajánlásokat. Szintén a projekt részeként adtak ki tájékoztató anyagokat a térség nyújtotta lehetőségekről; ezek a pozsonyi, budapesti, prágai és brünni idegenforgalmi kiállításokon népszerűsítik a Kis-Duna menti régiót. A folyó Féltől Patonyrétig terjedő szakaszán megjelentek azok a tájékoztató táblák, melyek a kilométertérképen kívül a kikötési helyeket, valamint az adott település és a helyi szinten elérhető szolgáltatások leírását (szálláshelyek, vendéglők) tartalmazzák.

Automatikus azonosító rendszer működik majd a nagyhajókon

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011 nyarától kötelezővé teszi a nagyhajók számára az automatikus azonosító rendszer (AIS) használatát az ország területén. A rendszerrel felszerelt hajók tartózkodási helyét és haladási irányát a budapesti irányítóközpont, a katasztrófavédelem, a határrendészet, a vámhatóság, a vízügyi és környezetvédelmi szervek folyamatosan nyomon követhetik, az ilyen adókészülékkel felszerelt hajók pedig akkor is "látják" és azonosítani tudják egymást, ha képük még fel sem tűnt a radaron. Az AIS készülékek a hajózásbiztonsági ellenőrzések elvégzését és az esetleges balesetek következményeinek elhárítását is gyorsabbá, egyszerűbbé teszik, hiszen a rendszer további adatokat is szolgáltat majd a járművek üzemeltetőjéről, nyilvántartási helyéről és a szállított áruról, például annak mennyiségéről és veszélyességi fokáról.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság az év első felében pályázati úton osztja ki a szaktárca és az Európai Unió támogatásával beszerzett 145 AIS eszközt, amelyből mintegy húszat állami szervek (vízügyi és vámhatóságok, valamint a vízirendészet) kapnak. A tervek szerint 2011. július 1-jétől a folyók magyarországi szakaszain csak adókészülékkel felszerelt nagyhajók és kompok közlekedhetnek majd.