A tokfélék, és közülük is a legnagyobb faj, sőt, a világ legnagyobb édesvízi hala, a viza (Huso huso) egyik jelentős szaporodási helye a Szigetköz, Ercsi, illetve Gemenc térségének vizeiben volt. Az ikrából kikelt ivadék megkezdte vándorlását a Fekete tengerbe, ott vált ivaréretté, majd visszatért "szülőhelyére". Sajnálatos módon a Kárpát-medencében ez, és a többi anadrom tokféle a vaskapui vízierőművek megépítése, a túlhalászás és a vízszennyezettség fokozódása óta gyakorlatilag kihalt. Az élőhelyeket károsító tényezők közül a legnagyobb hatásúak a teljes mederszelvényt lezáró duzzasztóművek, amelyek megakadályozzák, hogy a halak a folyókon felfelé vándoroljanak. A tokfélék sorsát megpecsételő vaskapui vízlépcsők (Vaskapu I. 1970-ben a 942-es folyamkilométer-szelvényben és Vaskapu II. 1984-ben a 863-as folyamkilométernél – a Duna ott hagyja el a Kárpát-medencét) gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy a Fekete-tenger felől vándorló tokfélék eljussanak a Duna középső szakaszára.
A Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság 2009 decemberében elfogadta a Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervét. A közös programok értelmében az emberi beavatkozások a jövőben nem akadályozhatják a tokfélék és más halak szabad vándorlását a Dunában és mellékvízfolyásaiban. Magyarországon első alkalommal idén októberben és novemberben telepítettek vizákat a Dunába. A kis halakat az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság koordinálásával Győr térségében a Szigetközben, illetve Budapesten a Vizafogónál, valamint Ercsinél bocsájtották útjukra.
Az újratelepítésnél 100-100 darab jelölt kishalat engedtek a folyóba, amelyke közül egyet már meg is találtak a Duna Vaskapu I. tározóban Tekija településnél a halászok, akik lemérték a súlyát és a hosszát, feljegyezték adatait, és a halászati felügyelőn keresztül továbbították az információkat, majd visszaengedték, hogy folytatni tudja útját a Fekete tengerbe. A hal 10 nap alatt több mint 650 kilométert tett meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése