Megmentik a veszélyeztetett halfajtákat

A gödöllői Szent István Egyetem halgazdasági tanszékének kutatói arra vállalkoztak, hogy mesterséges körülmények között szaporítják azokat az őshonos halfajtákat, amelyeket az élőhelyek zsugorodása és az agresszív fajták benyomulása miatt kihalás fenyeget a hazai vizekben, és visszatelepítik őket természetes élőhelyükre - számolt be a Kossuth Rádió. Az európai angolna például a világ tíz legveszélyeztetettebb állatfaja közé tartozik, ám az egyre romló életfeltételek miatt egyre fogy a hévízi ponty, a sima tok, a széles kárász, a réti csík vagy a lápi póc állománya is. Utóbbi egyébként nagyon fontos indikátorfaj, rögtön jelzi, ha a környezetében valamilyen komoly változás következett be.


angolna

A Balatontól a Sárréten át Veresegyház környékéig számos helyre vittek már a mesterségesen a szaporított gödöllői halakból, így a természetvédelmi program már kivívta a horgásztársadalom elismerését is - mondta el Urbányi Béla tanszékvezető. A gödöllői szakemberek tudására külföldön is számítanak, most éppen Szerbiában a dunai galóca visszatelepítési programján dolgoznak, Szlovéniában pedig a Szocsa folyóból eltűnt márványpisztráng visszahonosítása folyik magyar segítséggel. Ez utóbbit egyébként a tavalyi év természetvédelmi mintaprogramjának választották Szlovéniában.

Elsüllyedt uszályokat emeltek ki a Margit híd alól

Április 26-án két elsüllyedt uszályt emeltek ki Budapesten a Margit híd pillérei közül a híd felújítását végző Mh 2009 Konzorcium szakemberei a Clark Ádám úszódaru segítségével. A 1,5 méterre a mederfenékbe ágyazódott uszályokat a Margitsziget és a budai rakpart között találták pár héttel ezelőtt; keresztben feküdtek a folyó alján. Ahhoz, hogy a felszínre tudják emelni, először meg kellett tisztítani őket a rájuk rakódott hordaléktól, majd a víz alatt a híd középpillérjéhez vontatták őket, hogy a kiemeléskor ne akadályozzák a hajók közlekedését és a rekonstrukciós munkákat - számolt be a hirado.hu.


forrás: hirado.hu

"Az uszályok története ismét bebizonyította, hogy a Margit híd a "legek" hídja" - nyilatkozta Tóth Kata, a Margit híd rekonstrukciójának szóvivője az Info Rádióhoz eljuttatott közleményében. Emlékeztetett arra is, hogy a Clark Ádám úszódaru több ausztriai és magyarországi hídépítésben vett, 200 tonnát "bír el", emelési magassága 45, emelési távolsága pedig 33 méter.

A kiemelés több lépcsőben történt: először a víz alatt a búvárok speciális kötelékekkel összekötötték az uszályokat az úszódaruval, majd egyenként a felszínre emelték őket; az elsőre délben, a másodikra 2 körül került sor. Ezt követően 20 centiméterrel a vízszint fölött, gyakorlatilag lebegő állapotban kiszivattyúzták belőlük a vizet, majd a helyszínen várakozó hajóra helyezték őket. A roncsmentesítés idején a búvárok egy 25 méteres íves főtartót is találtak, amely valószínűleg az 1944-1945-ös robbantás és bombázások "áldozata". A régészeti leletet az uszályok kiemelése után hozzák fel a felszínre.

Különleges programok a Neszmélyi Hajóskanzenban

A Neszmélyi Hajóskanzent már április elejétől meg lehet látogatni, de a hivatalos megnyitó május elsején lesz, amikor számos különleges programmal várják az érdeklődőket - idézte a Független Hírügynökségnek nyilatkozó Horváth Erikát, a Neszmélyi Hajóskanzen vezetőjét a boon.hu.



A hajózás szerelmesei számára igazi kincsnek számító Lajta Monitor Hadihajó 140. évfordulóját végre már felújítva ünnepelheti. Az 1957-ben épült Neszmély lapátkerekes gőzhajó gőzgépe újra mozgásba lendül, matrózkabinjait birtokba vehetik a szállóvendégek, interaktív szimulátorának köszönhetően pedig igazi hajóskapitánynak érezhetik magukat az érdeklődők.

A Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítványnak is nevet adó, 1869-ben épült Zoltán lapátkerekes gőzhajó hajótörténeti kiállítással, és egy, a folyami hajózás mindennapi életét felvonultató könyvtárral várja látogatóit. A Skanzenban található még a Vöcsök szárnyashajó, és a még rekonstrukcióra váró, fénykorában személyszállító lapátkerekes gőzös, a Petőfi. Az alapítvány a Közép Dunántúli Operatív Program keretében 350 millió forintból valósíthatta meg a kortörténeti jelentőségű hajók rekonstrukcióját.

Elfogadták a Duna-stratégiát

Az Európai Unió külügyminiszterei a hétvégén elfogadták a Duna-stratégiát, a folyó menti országok együttműködési tervét, amelyről legközelebb május 9-10-én tartanak európai uniós konferenciát Gödöllőn. Akkor várhatóan véglegesen rögzítik az együttműködést.

A Duna-stratégia egy olyan komplex makroregionális fejlesztési terv, amelyben összesen 14 ország: nyolc uniós tagállam és hat unión kívüli (például Horvátország, Szerbia és Ukrajna) vesz részt. Barsiné Pataky Etelka kormánybiztos a Kossuth Rádióban elmondta, hogy 2020-ig a víztisztaság, az árvízvédelem, a közúti és vasúti infrastruktúra, valamint az energiabiztonság területén lépne előre a program, amelyhez azonban az EU nem biztosít plusz forrásokat - a szükséges fedezetet máshonnan átirányított, illetve megmaradt forrásokból kell előteremteni.
A kormánybiztos hozzátette: Magyarország nem használja ki a Dunai hajózásban rejlő lehetőségeket, amit például az agglomerációs vagy a fővároson belüli utazáshoz teremt a folyó.