Az előző bejegyzésben említett Fecskék és fruskák sorozat kötetei a következők:
Fecskék és fruskák (1930)
Fecske-völgy (1931)
Peter Duck (1932)
Téli szünidő (1933)
Coot club (1934) – amennyire én tudom, nem jelent meg magyarul
Galambposta (1936)
Nem akartunk tengerre szállni (1937)
Secret water (1939) – amennyire én tudom, nem jelent meg magyarul
The big six (1940) – amennyire én tudom, nem jelent meg magyarul
Missee Lee (1941) – amennyire én tudom, nem jelent meg magyarul
The Picts and the Martyrs (1943) – amennyire én tudom, nem jelent meg magyarul
Great Northern? (1947) – amennyire én tudom, nem jelent meg magyarul
Nekem az első kettő tetszett a legjobban, és a Galambposta a legkevésbé. A Peter Duckot sajnos nem olvastam.
2008. július 23., szerda
2008. július 22., kedd
Könyvajánló: Fecskék és fruskák
Az Angliában nagy elismertségnek örvendő Arthur Ransome igen termékeny író és főleg újságíró volt, a múlt század első felében, a magyar közönség mégis elsősorban a Fecskék és fruskák sorozat miatt ismer(het)i. A regények jó része Észak-Anglia egyik legcsodálatosabb táját, a Tóvidéket (Lake District) eleveníti meg - az első, címadó kötet is itt játszódik a nagy tavon (Windermere) 1929 nyarán.
A Walker család nyaralásának kezdetén a négy nagyobb (7 és 13 közöttiek) engedélyt kap az apjuktól, hogy kis vitorlásukkal (a Fecskével) a tó közepén álló lakatlan szigetre hajózzanak, és ott táborozzanak. A szigetnek azonban a két helybéli Blackett lány is állandó látogatója (vitorlásuk neve után ők a fruskák), ami komoly kalandokat eredményez szárazon és vízen: éjszakai hajózás, „tengeri” csata a kiszolgált kalózzal (ő a Blackett lányok nagybátyja) és kincskeresés. Közben igazi cserkészéletet élnek: táborverés, szabad tűzön főzés, horgászat és kirándulások gazdagítják mindennapjaikat.
Azt hiszem, Arthur Ransome művei joggal kerülhetnek be a cserkészek és főleg a vízicserkészek „kötelező” olvasmányai közé. (Egyébként a világhálón is elérhetőek. Pl. ITT.)
A Walker család nyaralásának kezdetén a négy nagyobb (7 és 13 közöttiek) engedélyt kap az apjuktól, hogy kis vitorlásukkal (a Fecskével) a tó közepén álló lakatlan szigetre hajózzanak, és ott táborozzanak. A szigetnek azonban a két helybéli Blackett lány is állandó látogatója (vitorlásuk neve után ők a fruskák), ami komoly kalandokat eredményez szárazon és vízen: éjszakai hajózás, „tengeri” csata a kiszolgált kalózzal (ő a Blackett lányok nagybátyja) és kincskeresés. Közben igazi cserkészéletet élnek: táborverés, szabad tűzön főzés, horgászat és kirándulások gazdagítják mindennapjaikat.
Azt hiszem, Arthur Ransome művei joggal kerülhetnek be a cserkészek és főleg a vízicserkészek „kötelező” olvasmányai közé. (Egyébként a világhálón is elérhetőek. Pl. ITT.)
2008. július 18., péntek
Egy jó kis bolt
Ha vízi túrázáshoz szeretnétek felszerelést vásárolni, akkor érdemes felkeresni a Vízvonal Kft. üzletét a budapesti Ráday utcában. (1092 Budapest, Ráday u. 33/b, tel: (+36-1) 2189051, vizvonal.hu, h-p: 9-18, sz: 9-14) Nem az a célom, hogy fényezzem őket, de tényleg elég nagy a választék a teljesen szabályos mentőmellényektől kezdve a homokszínű (vízicserkész) vászonkalapon át a felúszó kötélig. Ez utóbbi pl. azért fontos, mert abból lehet mentőeszközöket készíteni, akár dobózsákot, akár dobókörtét.
2008. július 11., péntek
Jogszabályváltozás!
2008. július 1-től a víziközlekedéssel kapcsolatos néhány jogszabályban változás történt. Ami ebből minket a leginkább érint: a szabályzat új szövege egyértelműbbé teszi, hogy a csónakban MINDEN 16 éven aluli személy (vigyázat: csak régebben volt 14 év a határ) köteles mentőmellényt viselni, nemcsak akkor, ha nem tud úszni. Ha pedig valaki nem tud úszni, értelemszerűen akkor is köteles felvenni a mentőmellényt, ha elmúlt 16 éves.
Módosult továbbá a keresztezés rendje: csónakkal, kishajóval, illetve vízi sporteszközzel menetben lévő gyorsjáratú hajó (pl. szárnyashajó) útvonalát ezentúl egyáltalán nem lehet keresztezni. (Régebben 1000 m-en belül nem lehetett.)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)