A továbbiakban könyveket is fogunk rendszeresen ajánlani nektek. Olyanokat, amelyek nekünk is kedves olvasmányaink (voltak vagy még most is azok), és amelyek közelebb hozzák a természet megismerésének kalandját.
Első ajánlatunk: Fekete István, Tüskevár.
Fekete István (Gölle, 1900. január 25. – Budapest, 1970. június 23.) számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002. decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg a könyvei. 1940-ben beválasztották a Kisfaludy Társaságba, melybe a kor jelentősebb és legnagyobbnak tartott írói, költői, irodalomtörténészei, esztétái, kritikusai és műfordítói tartoztak.
Legismertebb művei az állattörténetek (Kele, Lutra, Vuk stb.) és az 1957-ben írt Tüskevár című regénye, amelyből 1966-ban televíziós sorozat is készült és egyike volt Magyarország 12 legnépszerűbb könyvének a 2005-ös „A Nagy Könyv” szavazáson.
A történet két hetedikes kamasz nyári szünidejét követi nyomon a Kis-Balaton lápos, zsombékos, nádasaiban, a „berekben”. Úszás, evezés, leégés, horgászat, halászlé, vadászat és sült liba; talán ezekkel a címszavakkal lehetne jellemezni a könyvet, amely a legszebb cserkészéletet mutatja be ezáltal.
Ha rajtam múlna, minden hetediket végzett cserkész újraolvasná.
